Solti református anyakönyvek érdekességei
Mai bejegyzésben néhány érdekes, és néhol pikáns anyakönyvi bejegyzést mutatok be. A kutatás során minden anyakönyvben találhatóak törvénytelen gyermekek, ami azt jelenti, hogy házasság előtt vagy házasságon kívül születtek. Az anyakönyvet vezető papok, lelkészek általában nem írták be ki is a gyermek apja. No de nem így tett a solti református lelkész, aki szépen részletezi kit is vallott a fiatal anyuka gyermeke apjának, meghagyva ezt az utókornak. Hogy valósak vagy nem az állítások, azt sosem fogjuk meglátni.
Ám álljon itt néhány példa (Az anyakönyvek a KÉP szóra kattintva érhetőek el):
„ Kis Jánosnál szolgált vajda Sára nevű lánynak született fia – János, de kitől nem bizonyos a leány mind én előttem, mikor penitealt, mind a bírák előtt azt valotta, hogy a gazdájától Kis Jánostól való a gyermek, de Kis János előttem tagadta a gyermeket tőlle származottnak lenn.” 1818.május 8.
„ Valamely Tooth Judit már másszor meg esett személynek gyermeke lett ő azt mondja, hogy Zay Ferenc nevű feleséges ember város borbéllya társalkodott vélle, de az említett férfiú ebbe előttem tagadast tett, a gyermek neve Ferenc” 1819.07.12.
„Méltóságos Gróf Vetsey Ágoston gazdval major ő nagyságának udvarában szaraz dajkíaló már az előtt is meg esett személy Végi Lídiának, ugyan a méltóságos uraságnak belső szolga Antal nevű pápista legénytől született L. Kriska” 1819.07.19.
Három bejegyzés egy KÉPen
Az alábbi bejegyzésből kitűnik, hogy az említett nős Berkes Mihály egy hajadon lánynak nemzett gyermeket. Ám, mivel több mint négy év múlva újból ugyan annak a nőnek születik tőle gyermeke ebből arra következtethetünk, hogy feleségét elhagyhatta és együtt élt a későbbi gyermekei anyjával, akiről a második gyermeknél kiderül, hogy cigány származású.
„Feleséges Ember itt tsavargó Bekes Mihálynak Mihátsi Jánosnak Katonáné leányától Évától született leánya Julián” 1820. február 8.
„ Berkes Mihály itt tsavargó feleséges embernek czigány asszony Mihátsi Évától született L. Erzséb a bába hozta bé.” 1824.december 3.
„ Erős Mihály árva hajadon leányának Susannának ez itt lévő katonák közül valamelyiktől született l. Susanna. „ 1820.03.01.
Megszámlálhatatlan hány argentin vagy brazil szappanoperában szerepel a kertész és a szolgálólány kapcsolata. Láthatjuk, hogy nem csak egy filmes kitaláció, hanem az életből merítették a történetet. 🙂
„ A méltóságos uraságnál kertész hivatalt viselő Kertész Pálnak ugyan a méltóságos uraságnal száraz dajkául szolgáló asszonnyal törvénytelen társalkodásból lett leánya, az asszony Erős Erzsébet L. Susánna” 1820.december 24.
„ Hajadon lány Erdélyi Ersébet Apostagon egy zsidónál szolgálván valamely Izrael nevű üveges zsidótól teherbe esett szült L. Lídia” 1821.10.20.
Egy példa arra, mikor a férj és a feleség is házasságtörést követett el, és ebből utódok is születtek. Nyíri Sándor természetesen nem vállalta a gyermeket, hisz mit szólt volna az ő felesége? Ezt bogozza ki valaki.
„ Erős András felesége Babos Zsuzsanna el menvén á férfi kóborlani egy tisztátalan leánnyal, á melye mindenütt úgy nyilatkoztatott ki mint feleségét, és tőle két gyermeket nemzett, az ithon hagyott asszony testi gyönyörűségre adta magát és kitől maga tudja, mert Nyiri János feleséges ember a kire vallott el nem vállalta terehiben esvén szült F. Mihály.” 1822.október 11.
„Szintai János árva leánya Erzsébet kitől kitől nem talán maga sem tudja mint hogy fokakkal lehetett ő ugyan a Szék Árendás Nagy Sándorra vallott, de az magáénak lenni et nem esmeri.” 1823. április 10.
Ezt nem kommentálnám. Ám igen csak mosolyt csalt az arcomra. 🙂
„ Öreg Pápai Péter ellen á Felesége panaszolkodott á Prédikátornál, hogy vélle igen rútul bánik tehetetlen lévén a Venus Játékát el végezésére, éktelen dolgot tselekszik, á mellyért ötet éppen nem Szenvedheti. Az említett napon mind a ketten meg-jelentek á Paroch. háznál, és mivel kijött világossan az asszony szavából, hogy a férfi öreg létére buja, s otsmány, és borzasztó tselekedeteket /: mellyeket ide irni nem akarok :/ viszen az asszonnyal véghez. – meg feddettem az öreg ért illendően, és kertem mind kettőjöket – A férfi igérte, hogy ezután soha semmit ollyat nem tselekszik, a miért eddig felesége előtt utálatba ment- „ 1806 június 16.
Található házassági szerződés is, amire amiatt lehetett szükség, mert mind a vőlegény, mind a menyasszony özvegyek voltak és korábbi házasságaikból is voltak gyerekek. Jó volt tisztázni kié mi.
„ Özvegy Madaras András Özvegy Asszony Marton Annával copta magát az ord msst jelenlétében, igérvén a férfiú az asszonynak, azt: hogy ha elébb meg találna halni tehát tehát felét a házának és a szöllejéből egy ízet a melyik iz az asszonynak tetszik, ezt bírja holtig használja, és éljen belőle, de el ne adhassa, ezen kívül tartozik a fia tartani holtig az asszonyt tisztességes kenyérrel. Ezen megy eyezésnek tanúi a férfi részéről ugyan Tooth János az asszony részéről pedig Budai András mind ketten násznagyok. „ 1809.május 11.
” Ifú Soós István szekeres Koós István leányával Susannával meg egyezett a házassági életbe Tooth János és mellette levő Budai András előtt. Ez a Soós István Békás Kata nevű leánnyal törvénytelenül társalkodott, s tölle gyermeke is lett, mikor contrahalt a fent említett leánnyal emlékeztettem ezen tselekedetére, nem tsak nem tagadta, hanem el nevetvén magát ezt mondotta: biz azt én tsináltam meg feddettem ezen illetlen maga viseletért s igyekeztem arra bírni, hogy ezen tselekedetét bánnya meg és meg bánásának adja bizonyos jelet, de mint hogy hisurgens katona volt a kérésre nem hajlott ” 1810.február 4.
Családon belüli erőszakra is van példa az anyakönyvben.
” Isák István átsak mostanáb. el vett feleségét Soldos Sárát meg verte fejét megvéreztette éppen áldozó csötörtökön estve 1804. Kiáltozta míg verte: nem nyugszom addig míg meg nem öllek. A menyetske ki szabadult a férje kezéből és szaladt az annya háza felé de az addig való szaladást n győzvén, be ugrott a leányok tanítója Bujáki István udvarába és Bujáki István meg mentette a menyetskét, az ötet üldöző férfinak kezeitől. Tudtára esvén ez az édesanyának érette mert a leányok is vitte a maga házához mindjárt az nap estve bé jött az édes anya leányostól hozzám, panaszolta leánya állapottyát, á férfinak édesannyát Berek Jánosnét vetvén okául az illyen kegyetlenséget á ki azon kívül hogy rajta megy a menyetskén, és minden ok nélkül üti, veri, káromolly, ezt a fiát s árva kéri a feleségével….” 1804 február
A történet folytatódik a következő oldalon, ám a szkennelés nem siekrült jól, eléggé elmosódott a kép, így nem lehet minden jól kivenni.
Hidvéghy Norbert, családtörténeti kutató
2018.01.10.
