Cigány családfakutatás
Cigány családfakutatás
Mivel Magyarország lakosságának több, mint 10 %-át teszik ki a roma származású személyek, így úgy gondoltam külön figyelmet szentelek a cigány családfakutatásra, mint a genealógia egy speciális területére.
Magyarországon a cigányságnak több csoportja is, él, akik több hullámban érkeztek a történelmi Magyarország területére. A különböző cigány népcsoportok esetében a családfa visszavezethetősége is eltér egymástól.
Magyar cigányok (romungrók) a legrégebben, több, mint 600 éve Magyarország területén élő népcsoprt tagjai többnyire magyar anyanyelvűek, sokan letelepedett életmódot folytattak. Esetenként egy család akár évszázadokon keresztül is ugyan azon a településen élt. Más esetben viszont sokat vándoroltak, viszont nem túl nagy távot megtéve, csupán 20-50 km-es körzetben, főként munka miatt.
Legtöbben zenéléssel, kovácsmesterséggel vagy sármunkával foglalkoztak.
Zenész cigányok közül sokan a XX. század elején a szigorú választójogi törvények ellenére is választójogot kaptak.
Ezen népcsoport, esetén szerencsés helyzetben akár 300 évre is vissza tudjuk vezetni a családfát.
Mivel a legrégebben Magyarország területén élő családokról van szó, így családneveik is igazán változatosak, sokszor megegyeznek a többségi társadalom tagjaiéval.
Beás cigányok az első lakosok a XVIII. században érzetek főként Erdély román nyelvű részeiről, erről árulkodik, hogy egy archaikus erdélyi román nyelvet beszélnek anyanyelvként (árgyelánok, mucsánok). Cigány anyanyelvüket ők is elhagyták több évszázada. Ekkor még görög keleti (ortodox) vallásúak voltak, mint a románság többsége.
A mai Magyarországon főleg Baranya, Somogy és Zala megyében élnek nagyobb számban, főleg teknővájással, famegmunkálással foglalkoztak. Családfáikat akár a XVIII. század végéig, közepéig vezethetjük vissza, szerencsés esetben.
Teknővájó cigányok élnek még a Tisztántúlon (ticsánok) is, akik elkülönülnek a dél nyugat magyarországi beásoktól és később a XIX. században érkeztek a Tisza vidékére.
Oláh cigányok nagyobb része a XIX században érkezett a mai Magyarország területére, viszont elvétve találni XVIII. század végi anyakönyvi bejegyzéseket is. Szintén román nyelvű közegből kerültek hazánkba. Bizonyítéka, hogy ők ugyan megtartották a cigány anyanyelvüket (főleg a lovárit beszélik) viszont nyelvük rengeteg román eredetű szót tartalmaz, szemben a kárpáti cigány nyelvvel.
Ezen családfákat legfeljebb az 1800-as évekig lehet visszavezetni.
Tiszaberek vajdájának Kalutza László gyermekének keresztelése, ahol a gyermek keresztszülei méltóságos Rhédely Ferenc úr és méltóságos Patay Katalin
Honnan tudjuk az anyakönyvekből, hogy valaki roma, cigány származású?
A családnevekből tudni, hogy valaki cigány egy családfán? Tették fel nekem már többen ezt a kérdést. A válaszom, hogy nem. Az anyakönyvet vezető pap, lelkész az esetek többségében feljegyezte a keresztelt, házasult, vagy elhunyt személy származását magyar vagy latin nyelven.
A cigányok esetében a következőkép jegyezték fel: czigány, latinul zingarus, vándor, csavargó vagy kóbor cigány, latinul zingarus vagus, sátoros cigány=zingarus linteatus.
Mária Terézia 1761-ben megtiltotta a cigány szó használatát, helyette bevezette az újmagyar, újparaszt, újlakos szó használatát. Latin nyelven neo-hungaricus, neo-colonus, neo rusticus.
Némely esetben a család foglalkozása utal a származásra, pl a zenész, muzsikus (latinul musicus)
Mik a nehezítő tényezők egy cigány családfakutatásnál?
– Első sorban a gyakori családneveket emelném ki.
– A cigány családoknál sokkal magasabb az ún. leányanyák száma, vagyis, hogy a gyermek apja ismeretlen. Legalább is az anyakönyvezés szempontjából. Sok esetben bár együtt élt az apa és anya, viszont hivatalosan nem költöttek házasságot, csak roma hagyományok szerint, így a hivatalos egyházi vagy állami anyakönyvekbe nem jegyezték fel az apa személyét, csak az anyáét.
– A vándorlás is megnehezíti a kutatást, mivel egy család felkutatásához sokkal nagyobb terület anyakönyveit kell átnézni, ellentétben pl egy földműves családdal.
Mit tudhatunk meg őseinkről?
Megtudhatjuk pl hogy hol éltek, mely földrajzi területen fordultak meg.
Megtudhatjuk az őseink foglalkozását pl. zenész, teknővájó, kovács, üstfoltozó, pásztor, napszámos, vályogvető, lókereskedő stb.
Kik voltak az ősök esküvői tanúi, keresztszülei (érdekesség, hogy a cigány gyerekek keresztszülei általában magyarok voltak)
Milyenbetegségben hunytak el őseink.
Részt vettek-e az első vagy második világháborúban katonaként, esetleg korábban vállaltak-e katonai szolgálatot.
