Csángó magyarok a Fekete tenger partján Ojtozon
Vujity Tvrtko 2014-ben forgatott egy filmet a Fekete tenger melletti Ojtoz (Oituz) nevű faluról (Románia), ahol mindenki magyarul beszél. Mivel Konstancán kutattam ami 25 km-re található Ojtoztól így egyértelmű volt, hogy elmegyek a faluba megnézni.
Vujity Tvrtko filmjét de kattintva tekinthetik meg.
A faluba egy egyszerű kis út vezet, amin először a helyi római katolikus templomhoz vezetett utam. A templom utcájában dolgozó emberek román népzenét hallgattak. A templom falán hősök nevei, melyek között sok magyar eredetű név elrománosítva.
Bemenni nem tudtam, így próbáltam az utca emberével szóba elegyedni, hogy beszélnek-e magyarul.
Az első megszólított középkorú férfit kérdeztem, de sajnos nem beszélt magyarul, viszont elmagyarázta románul, hogy merre van a temető.
Útközben újabb férfit szólítottam meg:
– Jó napot kívánok! Beszél magyarul?
– (nem szól csak kezével mutatja, hogy kicsit)
– Érti amit mondok Önnek?
Szintén csak mutatja, hogy kicsit érti, de nem szólat meg.
Utána románra váltok, úgy már beszédes volt. Elmondta, hogy neki mindkét szülője magyar volt, de ő már nem beszéli a nyelvet. A szembe házban is rokona lakik, ő sem tud magyarul. Őseik Lujzikalagorból jöttek még valamelyik világháború után.
– Ki tud itt a faluban? Kérdeztem.
– Hát, 1-2 idős lakos, de már igazából senki. Fiatalok külföldön, meg amúgy sem tanították meg őket. Magyar tannyelvű iskolájuk soha nem volt.
Beszélgetésünk után tovább álltam és elmentem megnézni a temetőt, vajon milyen neveket takarnak a sírkövek. Ott egy idős néni és egy állapotos fiatal hölgy rendezett egy sírt.
Másik sírnál egy fiatal hölgy a kisfiával.
Az idős hölgyet kérdezem tud-e magyarul. Mondta nem, mi nem vagyunk magyarok, románok vagyunk.
A kisgyerekes hölgy viszont mondta, hogy neki az egyik nagyszülője magyar volt, de nem beszél már senki magyarul. Őt kifejezetten érdekelte a családtörténet. Mondtam, hogy ezeken a sírokon magyar nevek vannak és elkezdtem lefordítani őket románra, hogy értsék.
– Sabou (Szabó) = Croitor, Chiriches (Kerekes)=Rotaru stb.
– Chiriches? Hé, ti a Chirichesektől vagytok nem? Szólt át az idős hölgynek
– Igen igen, de nem vagyunk magyarok, csángók vagyunk Bákóból. Valami ük ük ük valaki lehetett magyar. Felelte az idős hölgy lánya.
– A Konczferenc név mit jelent? Kérdezi a kisgyerekes hölgy.
Itt az az érdekes, hogy Tvrtko filmjében is megszólal egy idős hölgy, akit Konczferenc Teréznek hívnak, akinek a gyerekei „elmentek Itáliába”.
A hölgy akivel a temetőben beszélgetek ő is Olaszországban dolgozik, de nem tudott a faluban lévő filmforgatásról. (Vagy csak nem emlékszik, hisz csak 7 éve volt és lehet otthon sem volt akkor).
Elmondta, hogy ebben az évben hunyt el Rujanschi Emanoil, aki kutatta a falu történetét. Viszont van egy fiatalabb férfi is aki sokat tud a faluról. Próbáltuk együtt megkeresni a facebookon a telefonomról, de nem sikerült gyakori neve miatt.
Arra a kérdésemre, hogy Magyarországon dolgoznak-e a falubeliek mindenki nemmel felelt.
A rövid tartózkodásom alatt Ojtuzban sajnos senkivel sem sikerült magyarul beszélnem és mindenki azt mondta, hogy már 1-2 személyen kívül senki nem beszéli a nyelvünket. Vujity Tvrtko filmje óta eltelt hét év, sajnos sokan elhunytak azok közül, akik beszélték még az ízes csángó-magyar nyelvet.
A faluban viszont van fiatalság, a környező településekről, pl Mamaiáról és Konstancáról költöztek be román fiatalok, akik különben egész igényes és rendezett portákkal bírnak.
A konstancai állami levéltári fondjegyzéke sajnos semmilyen anyagot nem ad ki az Oituz keresőszóra, így a falu történetét nem ebben a levéltárban kell keresni.
Hidvéghy Norbert, családtörténeti kutató
2021. 08.25.
A bejegyzés tartalmát csak a szerző engedélyével másolhatják.
