Erdély lakóit felsoroló adatbázis elemzése
Kik éltek 1850 és 1914 között Erdélyben? címmel jelent meg a foter.ro internetes portálon egy cikk.
„ Elkészült az első olyan adatbázis, mely a történelmi Erdély lakóit sorakoztatja fel.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatócsoportja adatbázist készített a történelmi Erdély lakosságának adataiból – közölte csütörtökön a Mediafax hírügynökség.
Az adatbázis mintegy 400 ezer ember adatait tartalmazza az 1850 és 1914 közötti időszakból, ami Erdély korabeli 5,4 milliós lakosságának a 6,9 százalékát teszi ki. Az adatbázis elkészítéséről a projekt vezetője, Luminița Dumănescu számolt be a Mediafaxnak. Elmondta: ez az első romániai adatbázis a történelmi Erdély lakossági adataival. „ idézet a cikkből.
Következő adatbázist elemzem először felhasználói szemmel, másrészt családfakutatói szemmel.
Az oldal elkészítésének ötletét nagy valószínűséggel a Familysearch.org nevű ismert adatbázis adta.
A keresztelési anyakönyvek 1728 oldalt tartalmaznak, oldalanként 25 bejegyzéssel. Az első hiányossága az oldalnak, ha pl. a 528. oldalt szeretném megnézni, akkor szépen végig kell kattintgatnom, míg nem érek el a kívánt oldalhoz, nincs egy olyan funkció, amelyik egyből odavisz a keresett oldalszámhoz.
Erősen hiányolok egy felsorolást, hogy mely települések kerültek feldolgozásra, ugyan is egy legördülő ablak megkönnyíthette volna a keresést, amiből kiválasztom, pl., hogy én Oláhkocsárdon (Cucerdea) szeretnék kutatni. Nem lett volna haszontalan, pl. beépíteni egy modult, amivel be tudok állítani egy tól-ig idősávot, hogy az 1875-1885 között született Moldovan családnevűeket keressem, ahogy az pl. a Familysearch nevű oldalon is található.
Településkeresőn belül egy megyékre leszűkítő kereső beépítése sem lett volna haszontalan, különösképpen, hogy pl. Szentmiklós, Szengyörgy stb. település is több található az országban, így ha ilyen településre bukkanunk, egyből le tudjuk szűkíteni, melyik település is az általunk keresett.
Egy másik példa: az oldal nagy részét a Feldioara nevű település adatai teszik ki, viszont az nem derül ki, hogy melyik település is valójában. Ugyan is két Feldioara település található Erdélyben, Barcaföldvár Brassó megyében és Melegföldvár Kolozs megyében, mindkettőnek Feldioara a román neve, és 220 km-re találhatóak egymástól. Így, ha valaki rálel őseire „Földvár felé félúton”, nem tudja, melyik irányba induljon el. Az országban Vrancea megyében is található egy Feldioara nevű település, de mivel az nem Erdély része, így ezt csak mint érdekességet jegyzem meg.
Nézzük az oldalt családfakutatói szemmel. Tegyük fel, ősünk Harasztoson született. Harasztos, a mai Kolozs megyében található, románul Călărași, korábban Hărăstaș. Mivel, mint korábban írtam, nincs egy legördülő lista, amiből ki tudnánk választani, hogy mely települések kerültek feldolgozás alá, így kénytelek vagyunk a keresőbe beírni a települést. A magyarországi laikus felhasználó beírja a keresőbe, hogy Harasztos és elkeseredik, hogy nem találja a keresett személyt, mert el van írva Harosztosnak. Egy érdekesség, hogy a román anyanyelvű személyek a magyar „a” betűt sok esetben nehezen tudják kimondani, ezt személyesen tapasztaltam sok esetben, mikor mondták, hogy Morosvasarhely, vagy Maramoros, stb. Ahogyan mi magyarok sem tudjuk kimondani a román â és ă betűket. Egy régebbi humoros sztori, mikor barátaimmal Erdélyben egy autóversenyre mentünk és az út egyik része le volt zárva. Megállít a rendőr:
– Unde merge (Hová megy)
– Patakfalva
– Pótákfólva? Hai, merge, merge (Gyere, menj, menj)
Azóta is mosolyt csal az arcunkra, ha emlegetjük. 🙂
Ez alapján is látszik, hogy sokszor a magyar nyelvű településneveket főleg román nyelvű személyek írták be az adatbázisba. Viszont, ha a keresőbe beírjuk, hogy „Har” így kiadja az összes olyan szót, amelyben szerepel a Har szó, így megtaláljuk, legyen az Harasztos, Harosztos, Harásztos stb.
Érdekes elírást látni, pl. Oláhkocsárd esetében is, ahol egyszer Kucsardea, máshol Kucardea szerepel. Legkézenfekvőbb szerintem az lett volna, ha a mai Cucerdea néven kereshetünk rá.
Igen érdekes dolgokat írtak be, a születési hely románul Loc naștere, angolul Birt place és a keresztelési hely Loc botez, angolul Baptism place. Ha átkattintunk az angol oldalra, meglátjuk, hogy a kettőt felcserélték, és az adatokat is így vitték be.
Így, ha románul keresünk, elég érdekes dolgok jönnek ki, ugyanis születési helyhez pl. ilyen találatok vannak: In Beserica (Templomban) In Casa Parintiloru (A szülői házban) In Casá Parochiala Locala (A helyi parókiában), viszont, ha angolul keresünk, már logikát nyer a dolog, ugyanis annak van realitása, hogy a gyermeket a templomban keresztelték, igaz, másik oldalról pedig annak van logikája, hogy a gyermek a szülői házban született. 🙂 A Vaslábon született Kioran Meria (Maria Chiorean), ahogy felvitték az adatbázisba, születési helye: În Templun (templomban), erre mondják Erdélyben, hogy olyan fele apă fele víz. 🙂
Az oldal nagy hiányossága továbbá, hogy nem lehet felekezetenként keresni. Mivel Erdély több nemzetiségű és vallású volt, így erre véleményem szerint figyelni kellett volna, hogy aki magyar református, ő tudjon keresni a református találatok között, akinek zsidó felmenői vannak ő az izraelita találatok között, aki pedig román ősökkel rendelkezik, ő kereshessen az ortodox és a görög katolikus anyakönyvek között, ahogy pl. a már említett Familsearch.org-on is lehet.
Az oldalon feltűnően több a román eredetű név, ami nem meglepő, mivel a projektben résztvevő személyek nagy része román nemzetiségű, viszont, ha valaki ezen adatbázis alapján szeretne statisztikát összeállítani Erdély etnikai és vallási tekintetében, igen hamis képet kapna. Találhatóak ugyan székelyföldi adatok is az adatbázisban, viszont Hargita megyéből is főként a román anyakönyvekből kerültek adatok feldolgozásra. Ami közel sem ad valós képet Székelyföld tényleges etnikai arányairól.
Hozzá kell tegyem, hogy ezen bejegyzésemet építő jellegű kritikának szánom, mivel tudom, hogy ilyen mennyiségű adatot bevinni egy adatbázisba elmondhatatlanul sok idő és energia, és pénz, onnan kezdve, hogy az anyakönyvek elolvasása is komoly feladat azok számára, akik nem ezzel foglalkoznak napi szinten.
A 2014-ben indult projekthez a BBTE 650 000 eurós norvégiai támogatást kapott.
A Historical Population Database of Transylvania oldala a következő linken érhető el:
Az oldal tartalma csak az író beleegyezésével és az oldal megjelölésével közölhető más helyen
Hidvéghy Norbert, genealógus, családtörténeti kutató
2017 április 29.
