Kassai kutatás karácsony előtt

Az idei év utolsó utazással járó kutatása Kassára vitt. A korábbi lezárások miatt egy régóta elhúzódó munka elvégzésére került sor. Most is csak egy napot tudtam kutatni december 15-én, bár éppen elég volt a munka elvégzésére.

Az út

Végre volt alkalmam kipróbálni a Miskolc-Kassa távon épült új autópályát, ami jelentősen megkönnyítette és gyorsította az utat. A határon kicsit féltem, hogy várni kell a határellenőrzés miatt, hisz már elég későre járt. Odaérve azt tapasztaltam, hogy egyáltalán nem volt határellenőrzés, ami meglepő volt, hiszen nem olyan rég teljes lezárás alatt volt az ország.
A határtól Kassáig mindössze 20 km a táv, amit a Waze autópályán szeretne megtenni. Viszont, ha beállítjuk, hogy kikerüljük az autópályát, akkor spórolhatunk 10 eurót, és veszítünk maximum 5 perc menetidőt.

Szállás

A szállásom helyszínét nagyon jól sikerült kiválasztani, a levéltártól néhány perc gyalogútra helyezkedett el. A szokásos szállásoktól eltérően ez teljesen érintkezésmentes apartman volt, még csak nem is beszéltem a tulajjal, ami igazából annak köszönhető, hogy nem vette fel a telefont és sms-re sem válaszolt…
A lefoglaláskor a pénzt levették előre, utána kaptam egy kódot. A kód az utcán lévő dobozt nyitotta, amivel elfoglalhattam a szállást.
A szállást legkésőbb 10 órakor kellett elhagynom (ekkor már bőven nemesi iratokat forgattam), utána már nem élt a kód, így a kulcsot sem tudtam volna használni.
Kicsit érdekes volt nekem ez a fajta vendéglátás. Előnye, hogy ha éjfélre érek oda a szállásra, nem akkor kell ugrasztanom a tulajt, valamint, hogy a járvány alatt így is csökken az emberek közötti érintkezés. Hátránya, hogy személytelen.
Parkolni a szállás alatti élelmiszerbolt belső parkolójában tudtam, kb Budapest belvárosi áraknak megfelelő euróért.

Levéltár

A levéltárban nemesi iratokat és Kassa állami anyakönyvében kutattam. Nemesi iratokkal kapcsolatban elmondták, hogy jövő évtől nem lehet nemességigazolásokat, iratokat kézbe venni, csak a levéltár készíthet róla képet állományvédelmi okokból. Igazából ez érthető is, hisz több száz éves iratok, amit a kezemben tartottam is közel 500 éves volt.

Épület a levéltár utcájának a sarkán.

Kassa állami anyakönyvei 1895-1918 között találhatóak meg a levéltárban. Szerencsére fennmaradt a hozzá tartozó indexek nagy része is, ami megkönnyíti a keresést a hatalmas mennyiségű könyv között. Az mutatókönyvek egyik része még a város Magyarországhoz tartozása alatt íródott, aminek jele, hogy a neveket mind magyarul írták, míg másik részét utólagosan készítették el. Erre abból lehet következtetni, hogy az indexel nevek el voltak szlovákosítva (Ján=János, Alžbeta=Erzsébet stb.) Szlovákiában minden egyes könyvért, amit a levéltárból kikérünk fizetni kell. Így is a Kassán kikért könyvekből jelentősebb összeg jött ki a kutatás végén.
Egyik kutatás hosszúra nyúlt, sok utazásra volt szükség. Érintette Budapestet, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is, ahonnan a végső állomása az ősöknek Rozsnyó és Kassa volt.
A kutatás végül eredményesen zárult, a nemesi és az állami anyakönyvekben is találtam a kutatáshoz szükséges információt. Ami sajnos negatívum, hogy egy keresett szemmély halála nem volt 1895 és 1918 között. Vagy később hunyt el, vagy pedig elköltözött a városból, ahol megszületett és meg is nősült.
Közben ráleltem egy ismerősöm Kassán született nagymamájának születési anyakönyvére, amit megígértem, ha egyszer ott járok megnézek. Ismerősöm dédanyjának családneve Vörösmarty. Családi legenda szerint Vörösmarty Mihállyal távoli rokonságban állnak. Mivel megtaláltam Kassán a házasságukat, így tovább lehet haladni. Hogy tényleg rokonok-e? Ez egyenlőre a jövő kérdése.

2021 december 24. Pécel