Trianon századik évfordulója

Ma van a Trianoni békediktátum századik évfordulója. Gondolkodtam, mit is írhatnék ezen a napon. Úgy döntöttem, nem száraz történelmi adatokat írok a veszteségeinkről, hanem néhány olyan dolgot osztok meg, amiket tapasztaltam az elmúlt években. Akik követik a munkásságom, tudják, hogy évi több tízezer km-t utazok a teljes Kárpát-medencében megbízóim őseit keresve Magyarországon és az elcsatolt területeken. Trianon nem csak a múlt, hanem a jelen is, melynek hatásait ma is a bőrünkön érezzük.

  • Mikor látod, hogy a délvidéki sváb anyakönyveket a XIX. században átírták szerb nyelvű cirill írással, olyan látszatot keltve, mintha már akkor is Szerbia lenne ott, az is Trianon.
  • Mikor betűznöd kell a neved, hogy Hidvéghy, Marosvásárhelyen a román hivatalnoknak, akinek fogalma sincs róla, hogy a városának egyik kerületét Hidvégnek hívják, az is Trianon.
  • Mikor Felvidéken a Sándorova nevű panzióssal nem értesz szót, mert ő csak szlovákul beszél, az is Trianon.
  • Mikor Kárpátalján nem tudsz családfát kutatni, mert az anyakönyveket megsemmisítették, az is Trianon.
  • Mikor a megbízó – amúgy román – felmenőit keresve nem adja ki az adatot a nacionalista tetoválással rendelkező anyakönyvező, mert Magyarországról jössz, az is Trianon.
  • Mikor a szerb határőr kipakoltatja a bőröndödet és a gyógyszereid el akarja venni, hogy a hatalmát fitogtassa, az is Trianon.
  • Mikor látod Benedek Elek nevét románul beírva – mert ahhoz, hogy hazamehessen, letetették vele a román állampolgársági esküt – az is Trianon.
  • Mikor a magyar anyakönyvvezetők még egymással is szlovákul beszélnek a hivatalban – félelemből, alkalmazkodási kényszerből? – az is Trianon.
  • Mikor három órát állsz Röszkénél, hogy másnap kutatni tudj a 10 km-re lévő Szabadkán, az is Trianon.
  • Mikor nem tudod a templomból kikérni a keresztelési kivonatot Dél-Erdélyben, mert kihalt a magyarság és már pap sincsen, az is Trianon.
  • Mikor a vajdasági magyar szállásadóm elmondja, hogy a huszonhárom fős egykori osztályából húszan kivándoroltak, az is Trianon
  • Mikor száz kilométert 2-2,5 óra alatt teszel meg Erdélyben, mert nincs autópálya, az is Trianon.
  • Mikor elmondja az erdélyi lelkész, hogy a hívei nősülés előtt áttérnek az ortodox hitre, mert a szórványvidéken nem találnak magyar párt, az is Trianon.
  • Mikor a koronavírus miatt nem utazhatok az erdélyi irodámba a határzár miatt, az is Trianon.
  • Mikor a bánáti hivatalban nincs még angol wc, az is Trianon.
  • Mikor megszólítasz valakit az utcán egy magyarok által is lakott városban magyarul és úgy megy el melletted, mint egy szellem mellett, az is Trianon.
  • Mikor Kolozsváron a magyar rendszámod miatt soviniszta, trágár szavakkal illetnek, az is Trianon.
  • Mikor a budapesti anyakönyvekben látod a rengeteg határon túlról menekült nevét, az is Trianon.

Az itt leírt néhány pont saját tapasztalatom, melyek az elmúlt években történtek meg velem. Tudom, hogy itt sok negatív dolgokat soroltam fel, de úgy gondolom, nem mehetünk el amellett, s hogy az elmúlt 100 év milyen nyomokat hagyott az emberek lelkében, és nem utolsósorban a gazdaságban. Viszont ne feledjük, hogy 100 év elmúltával is még itt vagyunk, és tekintsünk bizakodóan, gyűlölet nélkül a jövőbe. Pozitív példaként említeném, hogy Délvidéken például hatalmas javulást tapasztaltam a szerb-magyar kapcsolatokban, valamint románok részéről is értek jó élmények. Remélem, a jövőben ezek a tendenciák fognak inkább érvényesülni.

 

A képen Hidvég, Maros-Torda vármegye népszámlálási íve látható, ahol az ország neve: Magyar Erdély.
Itt is látható, hogy a népszámlálási ívet magyar és román nyelven is nyomtatták egyforma betűmérettel már 1869-ben, a román kisebbség jogait szem előtt tartva.

Jelen írás a szerző nevének és honlapjának megjelölésével közölhető.

Hidvéghy Norbert,
Családtörténeti kutató
2020. június 4. Trianon 100. évfordulója