A választói névjegyzékek adattartalma
Kedves olvasóim, így mai napon a választások alkalmával alkalomhoz illően a választói névjegyzékekről szeretnék írni.
Abba nem szeretnék belemenni, hogy alakult évről évre a választásra jogosultak jogköre, ez egy hosszabb írás lenne. Azt viszont tudnunk kell, hogy régen nem szavazhatott minden 18. életévét betöltött állampolgár. Kellett hozzá bizonyos iskolai végzettség, életkor, ami eltérő volt a nőnél és a férfiaknál.
A legrégebbi választói névjegyzék, amiben kutattam eddig az Eger városának a névjegyzéke volt 1860. évből. Ebben elég szegényes adatokat találunk a választókról. A nevüket, foglalkozásukat és az ingatlan birtokukat, ahol feltűnően sok a ház mellett szőlővel rendelkező szavazópolgár, ami Eger esetében azért nem meglepő.
Utána következő anyag amivel készültem az a Pest vármegyei Dömsöd választói névjegyzéke 1877-ből.
Itt már eggyel több adat van a választásra jogosult személyekről, ami fontos a kutatásnál, ugyanis szerepel a név, foglalkozás és lakcím mellett az életkor is.
Időrendben a következő, amit kiválasztottam a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található Ajak, 1926. Az itt még szintén kézzel írt dokumentum adattartalom szempontjából nem sokban különbözik az 50 évvel korábbi választói névjegyzékektől.
Igazán nagy áttörést a használhatóság tekintetében az 1930-as évektől tapasztalhatunk, ahol már nyomtatott formában kerültek fel az adatok.
A választásra jogosult neve, születési éve, lakhelye (település, utca, házszám), foglalkozása. Ha nagy szerencsénk van akkor még a szülők nevét is tartalmazza. Sajnos ez a ritkább eset.
Példaként egy Jászalsószentgyörgy 1934-es, és Komárom 1938-as választói névjegyzékét mutatom be.
Komárom esetében azért is hasznos ez a névjegyzék, mert olyan személyeket is tartalmazhat, akik a mai Révkomáromban (Komárnó, Szlovákia) éltek.
KÉP, KÉP
A korban legfrissebb választói névjegyzékek amikben kutattam az az 1954-es budapesti választói névjegyzék a XVII. kerületből. Amit ide felteszek azon szándékosan csak száz évnél régebb született személyek szerepelnek, akiknek a születési anyakönyve szabadon kutatható.
A választói névjegyzéken szereplő Pádár János és Pádár Jánosné Nagy Rozália az ükszüleim, ükmamám különösen magas kor ért el, még nővérem és unokatestvéreim ismerték is. A honlapomon bal alsó képen fekete ruhában egy kislánnyal áll a Zrínyi utca 86. szám alatti háznál.
Mire is jók a választói névjegyzékek?
Arra például, ha le akarjuk követni egy személy bizonyos településen eltöltött idejét.
Ott van az az eset is, amikor egy keresett személy pl 1934-ben szerepel a választói névjegyzékben , de 1942-ben már nem, akkor ez az illető vagy elköltözött, vagy az esetek többségében elhunyt. Így a halál idejét be tudjuk lőni a két dátum közé. Különösképp ha az illető személy már nem szerepel a névjegyzékben, de házastársa igen.
Arra is tökéletes a választói névjegyzék, ha egy ősünknek nem tudjuk a születési helyét, de azt tudjuk, hogy pl Dömsödön élt 1930-1950 között. A választói névjegyzézbe mivel beírták a születési helyét és évét így könnyedén megtalálhatjuk.
Hogyan kereshetünk a választói névjegyzékbe könnyedén?
A kisebb falvak névjegyzékeinek átnézése gyorsan kivitelezhető, de nagyvárosok, megyeközpontok vagy épp Budapest már nehezebb.
Sokszor tapasztaltam, hogy egyes névjegyzékekben a választásra jogosultak ABC szerint vannak felsorolva, míg más esetben az utca nevek szerepelnek ABC sorban és a személyek neve nem. Ha nem tudjuk mely utcában lakott akkor értelem szerűen a második eset a nehezebb.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a települések választókerületekre is vannak osztva ahogy ma is.
A mai választói névjegyzékeben már nem szerepelnek a születési adataink, csak nevünk, lakcímünk és személyazonosító számunk.
Anyagok forrásai:
Budapest Főváros Levéltára
Heves Vármegyei Levéltár – Magyar Nemzeti Levéltár
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár
Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltár
Pest Vármegyei Levéltár – Magyar Nemzeti Levéltár
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltár
Hidvéghy Norbert,
2024. június 9. Budapest
A blog tartalma nem másoható, csak az író beleegyezésével.
