Családfakutatás Fiumében a magyar kikötővárosban
Kutatást végeztem Fiume (Rijeka) és Károlyváros (Karlovac) levéltáraiban és önkormányzatában, ahol egy olasz eredetű család őseinek jártam utána.
Szállás elfoglalása
Skull Mátyás vasöntödéje Fiume 1894
Közel hat órás vezetés után elfoglaltam a szállást Fiumében. Olyan szállást foglaltam ami olcsó és néhány percre található a levéltártól. Arra nem számoltam, hogy utcán egyáltalán nem találni parkolóhelyet, így igénybe kellett vennem egy parkolóudvart, ami ¾ nap parkolásért felszámolt 30 eurót. Ezt budapesti viszonylathoz képest is drágának találtam. Ha már Budapest akkor elgyalogoltam a Budapesti kikötőhöz (Budimpeštansko pristanište), ugyanis Fiume egyik kikötőjét mai napig így hívják.
Természetesen megnéztem még „Skull Mátyás vasöntödéje Fiume 1894” feliratú vasbakokat is, amik mai napig magyarul hirdetik a múltat. Skull Mátyás olasz származású volt és 1919 után készült vasbakjain már Matteo Skull néven írták.
Indulás a levéltárba
Ahogy kiléptem a szállásról az utcára a laptopommal és hátitáskámmal rámköszönt egy idős néni horvátul. Mikor oda figyeltem, megbotlottam a lépcsőn és egy bokaficammal és bedagadt lábbal végeztem el a kétnapi kutatást. Így harmadik nap Fiume után a Fiumei úton kezdtem a napot. Így sem jártam még.
A levéltár
A levéltárban a kutatást a számítógépükön kezdtem. Nagyon tetszett, hogy van a gépen egy térkép és ott megjelennek a települések. Rá tudunk kattintani, hogy melyik települést szeretnénk kutatni. Utána ha digitalizálva van az anyag akkor már mehet is a lapozgatás. Ha nincs digitalizálva akkor pedig kihozzák az eredeti anyakönyveket.
Azt tudni kell, hogy a levéltár nem pont ott található ahol a google kiadja, ezt egy a parkban dolgozó hölgytől tudtam meg, aki segített megtalálni az épületet.
Magyar-olasz anyakönyvezés
A horvátországi családfakutatásról tudni kell, hogy az állami anyakönyvezért, csak a II. világháború után vezették be, de mivel Fiume városa magyar fennhatóság alatt volt így a magyar anyakönyvezés folyt, magyar sablonnal. Ekkor olasz többségű volt a város lakossága.
Ami különleges volt számomra, hogy egyszerre anyakönyveztek olaszul és magyarul. Azt tapasztaltam, hogy a magyar és német családnevű személyeket magyar nyelven vezették be az anyakönyvbe, az olasz, horvát és szerb házasultakat pedig olasz nyelven jegyezték be.
Erre egy jó példa a következő anyakönyvi bejegyzés, ami sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Gyula József Pál és teicheni Haas Gizella Erzsébet Mária Eleonóra bárónő között köttetett, ahol magyarul jegyezték be a házaspárt az anyakönyvbe, míg az alatta szereplő szerb Krnić Emanuele és Vidović Anna szerb házaspárt már olaszul.
Önkormányzat
Szükségem volt egy születési kivonatra az önkormányzattól. Előző héten elküldtem a konzuli pecséttel ellátott szerződésemet és megírtam, hogy a levéltári kutatás után jövök hozzájuk. Válaszolni nem válaszoltak ugyan, de olyan könnyedén ment az ügyintézés, hogy meg voltam lepődve. Őszintén nem ehhez vagyok szokva. Telefonon hívtam a horvát tolmácsom, aki közvetített köztem és az anyakönyvvezető között. Ahova bekopogtam ott a most született gyerekeket anyakönyvezik, elmondta melyik ajtóhoz kell mennem. Ott az anyakönyvvezető már beszélt angolul és fél óra alatt végeztem is nála. Kezemben volt a kivonat és mentem is ebédelni.
Károlyváros
Fiume után átvezettem Károlyvárosba (Karlovac), ahol elfoglaltam a szállásom és másnap kezdtem a kutatást a levéltárban. Szerencsére itt is sikerrel jártam, bár az általam kutatott település anyakönyvei csak 1858-ig voltak a levéltárban, a korábbiakat megint máshol őrzik az országban.
A megbízóm őse pedig Felvidékről származó német-szlovák család volt. A házassági anyakönyvébe nem írták be, hogy hol született. Szerencsére beírták viszont a szüleinek a nevét. Később egyik gyerekéhez feljegyezték, hogy melyik felvidéki vármegyéből származott. 
Meglepő módon a kis horvát település anyakönyvében elég sok magyar mesterembert láttam bejegyezve akik ott házasodtak, majd ott éltek. Sokan 4-500 km-re is szülőhelyüktől.
A levéltár állapotán meg voltam lepődve, bár a kilátás gyönyörű volt a város templomára, de maga az épület nagyon leromlott állapotban van. A felső szinten mindenhova vödrök és habarcsládák voltak téve annyira ázott az épület.
Ami számomra érthetetlen, hogy a falu amit kutattam Tengermellék-Hegyvidék megyéhez (horvátul Primorsko-goranska županija) tartozik, ahogyan Fiume is, viszont akkor miért Károlyváros őrzi az anyakönyveit.
A monarchia érdekessége, hogy egy családfában csak egy dédszülő ősei között találtam olasz, horvát, német és szlovák felmenőket.
Hidvéghy Norbert családfakutató
2023.09.17. Budapest
