Bal retro képek

Bemutatkozás

Hidvéghy Norbert vagyok, Budapesten születtem. Gyerekkorom óta foglalkoztatnak a múlt értékei és a történelem és a Kárpát-medence népeinek kultúrája. Saját családfám kutatásának 18 éves koromban kezdtem neki, úgy, hogy csak a nagyszüleimet és egyik dédnagymamámat ismerhettem személyesen. Egy másod unokatestvéremnek volt szerencséje még ismernie egyik közös üknagymamánkat, ami nagyon ritkaság. Apai nagypapám megjárta a második világháborút, majd orosz hadifogságba esett, ahol teljesen legyengült, szerencséjére egy osztrák férfi segítségével megszökött és hazatért péceli lakhelyére, majd elvette a nőt, akit szeretett, későbbi nagymamámat Füzesabonyból. Az osztrák férfi évtizedekkel később megkereste nagyapámat, mert kíváncsi volt, vajon túlélte-e a háborút. Halálukig tartották a kapcsolatot, és a barátságot. Mi pedig a leszármazottakkal tartjuk a kapcsolatot. Származásilag édesapám ágáról mindkét nagyszülőm füzesabonyi, viszont Hidvéghy dédszüleim Pécelre kerültek, mert ott kapott dédapám munkát a vasútnál, viszont hazajárogattak a rokonokhoz, így ismerte meg nagyapám, nagymamámat. Családfakutatás során sosem lehet tudni, hogy az ember mit talál, hova vezetnek a gyökerei visszafele. Apai ágamat kutatva szinte mindenki egyszerű paraszti családból származott, míg nem rátaláltam nemesi ősökre, ami meglepetést okozott, a besenyőteleki nemes Vass család leszármazottja vagyok, az 1742.03.13-én született Vass Éva által.

Mindig bejöhet egy eddig ismeretlen település, mint ősök születési helye, így történt ez Felsőtárkány, Mezőtárkány, Maklár, Tiszafüred esetében. Külön érdekesség, hogy egyik ősöm születési helyének Hidvég volt megjelölve, ami ma Sarud településrészét képezi. Innen ered a vezetéknevem. Apai nagymamám őseinek kutatása közben is találtam nemesi őst Both Mihály személyében, aki egy Bruch Terézia nevű sváb lányt vett feleségül. Valamint az 1805-ben született Kerekes József személyében, akinek származási helyének Eperjeske, Transsylvania volt megjelölve. Igaz Eperjeske a Nyírségben Bakos_címer_hajdúbagos_családfa_kutatástalálható, viszont Kerekes József szülei kereki Kerekes József és hajdúbagosi Bakos Sára (képen a hajdúbogosi Bakos család címere). Kerekes József először iskola rektor volt Hajdúbagoson, majd Tiszarádon református prédikátor, később Füzesabonyban már mint uradalmi ispán élt. Felsőtárkányi őseim a nagyanyai ágon is megjelentek, a ma is településen leggyakoribb vezetéknévként megjelenő Bajzáth családként, akik a falu legendája szerint egy Egerben maradt töröknek a leszármazottjai. Füzesabony a török idők után teljesen elpusztult, teljesen újra kellett telepíteni. Őseim túlnyomó többsége az első betelepítésben oda költöző személyekből kerülnek ki.

Vezetéknevek közt megjelennek a szakmát jelölők, mint pl Szabó, Hegedűs, Ács, Pásztor, a keresztnévből képzett családnevek, mint Antal, Gál, György, Vincze. Tulajdonságot jelölő Fodor, Nagy, Veres, Fekete. Népnévből származó nevek, Horváth, Németh, Tóth, Cseh. A településnevekből képzett vezetéknevek utalnak a legjobban korábbi származásra. Apai őseim esetében, legtöbben a környékbeli települések neveit viselik Bocsi (Egerbocs), Csanálosi (Újcsanálos), Sári (Abasár), Hanyi, Patai (Gyöngyöspata), de akadnak távolabbi származásra utaló nevek is, mint pl az Árvai vagy Erdélyi. Kb 5%-ban akadnak nem magyar eredetre utaló vezetéknevek, mint a fentebb említett Bruch (sváb,német), Nahóczki (lengyel), Ossó (tót, szlovák)

Édesanyám születésileg Budapest XVII. kerületéből, Rákoscsabáról szárazik, ahol édesapámmal megismerték egymást. Anyai nagyapám Gyöngyösön született, de lakhelyük szerint Jászfényszarun éltek, viszont dédanyám kórházban szült, ami akkor még nagyon ritkaság számba ment. Ekkor hideg januári tél volt és Dédapám Jászfényszaruról elgyalogolt Gyöngyösre a kezében egy nagy üveg tejjel, ami mire odaért megfagyott a tej és széttört az üveg. Nagymamám Pestszentlőrincen született. Nagyapámmal szintén Rákoscsabán ismerkedtek meg. Ami különösen érdekes, mivel mindkét család egymástól függetlenül került oda, viszont mindkettőjük felmenői csányi dinnyések voltak. Erre mondják, hogy kicsi a világ.

Jászfényszarui őseim között voltak tehetősebb és szegényebb emberek is. Egyik kiemelkedőbb alakja volt őseim között Kálmány János Jászfényszaru főbírája, aki a jelenlegi római katolikus templom felépítését anyagilag támogatta. Erre van is egy utalás az 1724-ben bekövetkezett halála utáni temetési anyakönyvben. 1702-ben I Lipót császár zálogba adta a Jászságot a Német Lovagrendnek, ezt a rossz hírt ő volt kénytelen közölni a lakossággal.
Jászfényszarun az anyakönyvezés igen korán megkezdődött, 1692-ben, így szerencsére igen messzire vissza tudtam vezeti a családfámat. Legtávolabbi fellelt ősöm Berecz Benedek, aki az 1699-es összeírás szerint helyi lakosként szerepel és 1635 körül született.
Több ősöm helyi redemptusok közül kerül ki, melyek voltak a: Baranyi, Bakó, Berecz, Berze, Dobák, Ézsiás, Farkas, Gödér, Gyenge, Harangozó, Illés, Kiss, Orosz, Palócz, Papp, Pataki, Pál, Pintér, Rappy, Sándor, Seres, Száll,Szalmás, Virágh család.

Anyai nagyapám édesanyja István Veronika csányi származású volt, akinek tizenöt testvére született, de sajnos csak nagyon kevesen élték meg a felnőtt kort.
Az ősök szinte kivétel nélkül ezen a részen csányi származásúak, egy kisebb ág származik a Nógrád megyei Jobbágyiról.

Anyai nagymamám ősei, mint korábban említettem csányi vándordinnyések voltak (képen dédapám dinnyeföldje látható). Dédapám Agócs János megjárta a Don-Kanyart, ahonnan élve ugyan, de a lábán fagysérülésekkel hazatért Rákoscsabai otthonába feleségéhez és három gyermekéhez. Csányi őseim nagy része egyszerű földműves ember volt, egy ősöm Dinnyeföld csány Agócs János családfavolt jászberényi nemes ember, akinek igen ritka neve volt, Csőke Tóbiás. A családnevek tekintetében szintén megfigyelhetőek a foglalkozás eredetű nevek (Szabó, Kovács, Kancsár, Kerekes, Katona, Trombitás, Mészáros), származást jelölő nevek (Tóth, Cseh, Horváth, Palócz), keresztnévből képzett nevek (Gergely, Gábor, Fábián, Gál), idegen eredetű nevek tekintetében két távolabbi nép eredetére utaló név fordul elő, egyik a Langó, amelynek az olasz hosszú (longo) szóból eredeztetik, másik a Kirják, amely görög eredetre utal, görögül a kiriaki vasárnapot jelent. Elképzelhető, hogy a török időkben mint kereskedők kerültek Magyarországra. A település eredetű neveknél megfigyelhető, az északabbról, felvidékről származó eredetre utaló családnevek Szebellédi, Rappi, Ludányi, Csúzi. Jelentősebb a szlovák eredetű nevek megjelenése is, ami arra utal, hogy az elnéptelenedett településre magyarokon kívül szlovákok is érkeztek a Jászságba és Heves megyébe, ami esetenként igen messziről származó eredetet jelent. Ilyenek pl a Oravecz (árvai), Lipták (liptói), Szedmák (hetes), Holecz (meztelen), Bohács (gazdag), Galbács (balkezes).

Őseim a következő településekről kerülnek ki:

Bárna, Besenyőtelek, Boldog, Csány, Ecséd, Eperjeske, Felsőtárkány, Füzesabony, Gyöngyös, Hajdúbagos, Hort,
Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jobbágyi, Kiskereki, Mezőtárkány, Pécel, Pestszentlőrinc,
Rákoscsaba, Sarud, Tiszafüred, Vámosgyörk, Zagyvaróna

Média:
Péceli Hírek nevű helyi lap riportja.

Az erdélyi Krónika és Csíki Hírlap velem készített interjúja az erdélyi családfakutatásról, melyet a Székelyhon internetes lap is leközölt:

http://szekelyhon.ro/magazin/a-csaladfakutatas-erdekessegei

A székelyföldi, alsósófalvi blog rólam írt cikke:
http://www.alsosofalva.eu/2016/03/csaladfakutatas-alsosofalvan.html

Előadást tartottam a Panoráma Világklub meghívására Székelyudvarhelyen, mely megjelent a torontói székhelyű Magyarság című lapban, amely az Egyesült Államokban és Kanadában jelenik meg.

Hidvéghy Norbert családfakutatás előadás Székelyudvarhely

A honlapon szereplő fényképeken közeli családtagjaim szerepelnek, a képek letöltése és más weblapokon való publikálása, felhasználása nem megengedett! Ugyan ez vonatkozik a honlapon található többi képre is.

Jobb retro képek